A természetben való tartózkodás egyik legnyilvánvalóbb előnye a fizikai egészség javulása. Számos tanulmány bizonyította, hogy a szabadban végzett testmozgás, mint például a futás, kerékpározás vagy túrázás, növeli a szív- és érrendszeri teljesítményt, erősíti az izmokat, és javítja az állóképességet. Az aktív életmód mellett a friss levegő és a napsütés is hozzájárul a D-vitamin termeléshez, ami alapvető fontosságú a csontok egészségének fenntartásához. A természetes környezet — az élővilág, a növények, és a víz — elősegíti a stressz szint csökkentését, aminek következtében csökken a vérnyomás és javul a keringés.
A mentális egészség szempontjából a természetben töltött idő szintén kiemelkedő szerepet játszik. A modern társadalmakban a stressz szintje folyamatosan növekszik, és ez számos pszichés problémához, például szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. A természetben való időtöltés jelentősen csökkentheti a stresszhormonok szintjét (például a kortizolét), miközben növeli a boldogságérzetet. Azok az emberek, akik rendszeresen időt töltenek a természetben, érzelmileg stabilabbak, kreatívabbak és nyitottabbak az új élményekre.
A 21. század egyik kulcsfontosságú kihívása a természetvédelem és a fenntarthatóság kérdése. Az urbanizáció és a klímaváltozás hatásai egyre inkább nyilvánvalóvá válnak, ami miatt fontos, hogy újra összekapcsolódjunk a természettel. A természetbe való visszatérés nem csupán személyes jólétünk szempontjából lényeges, hanem a környezetünk védelme érdekében is. Amikor az emberek többet tartózkodnak a szabadban, nagyobb valószínűséggel érzik magukénak a természetet, és ezáltal aktívan részt vesznek annak megóvásában. Elszigetelve tőle elfelejtjük a szépségének értékét és jelentőségét. Szükséges, hogy a mindennapjaink része legyen, hogy tudatosodjon, hogy az életünk teljes mértékben tőle függ.
